Hivatalos: Putyin és Trump megállapodott a csúcstalálkozó előkészítésében

A találkozó helyét és feltételeit csak később lehet majd meghatározni

Az amerikai védelmi miniszter szerint Trump az ideális vezető, aki képes lenne tárgyalóasztalhoz ültetni az orosz és az ukrán elnököt.
Visszautasítjuk, hogy a békekezdeményezés során az Egyesült Államok szükségtelen engedményeket tenne Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO-szövetségesek védelmi minisztereinek tanácskozását lezáró csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Felhívta a figyelmet, hogy „nem véletlenül folynak most a tárgyalások, alig néhány héttel azután, hogy Trump elnököt beiktatták: Vlagyimir Putyin válaszol az erőre”.
Hangsúlyozta, hogy Donald Trump első elnöksége alatt – 2016 és 2020 között – nem történt orosz agresszió, míg a Krím megszállása 2014-ben, majd Ukrajna elleni inváziója 2022-ben történt, amikor Trump nem volt hatalmon.
Véleménye szerint az amerikai elnök az, aki a tárgyalásokat mindig az erő pozíciójából folytatja, és ő az ideális vezető, aki képes lenne tárgyalóasztalhoz ültetni az orosz és az ukrán elnököt, valamint egy tartós békét elérni és megállítani az öldöklést.
Hegseth hangsúlyozta, Trump elnök célja nem a NATO cserbenhagyása, hanem annak megerősítése, amit már 2017-ben kitűzött célul.
Ezt is ajánljuk a témában
A találkozó helyét és feltételeit csak később lehet majd meghatározni
Bár a sajtó akkoriban azt állította, hogy Trump elfordul a szövetségtől, a valóságban kemény tárgyalásai több befektetést eredményeztek, és ma már szinte minden NATO-tagállam teljesíti a 2 százalékos védelmi kiadási célt – mutatott rá. Hozzátette, hogy az európai országok egyre nagyobb szerepet vállalnak, de az amerikai elnök szerint még több beruházásra van szükség a jelenlegi helyzet miatt.
„Újra naggyá kell tennünk a NATO-t. Ez a védelmi kiadásokkal kezdődik, de magában kell foglalnia a transzatlanti védelmiipari bázis újjáélesztését, a feltörekvő technológiák gyors bevezetését, a készenlét előtérbe helyezését, valamint a valódi elrettentés megteremtését is” – hangoztatta.
A védelmi miniszter Dwight D. Eisenhower egykori amerikai tábornokot és elnököt idézte, aki a NATO egyik legerősebb támogatója volt, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Európa nem eléggé veszi ki a részét saját védelméből. Eisenhower szerint az Egyesült Államokat majdnem „balekká tették” ebben a folyamatban.
A mi kormányunk is hisz a szövetségekben, de Trump elnök nem fogja megengedni senkinek, hogy az Egyesült Államokból balekot csináljon
– szögezte le.
Hegseth szerint Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehet reális cél, ahogy a Krím félsziget annektálása előtti határok visszarendeződése sem. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások feltételeinek meghatározása nem az ő döntése, hanem az elnök, a külügyminiszter és más vezető tisztségviselők feladata lesz.
Donald Trump már kapcsolatba lépett az orosz és az ukrán elnökkel is, és bármilyen tárgyalás is történik a jövőben, mindkét fél bevonásával zajlik majd – mondta. Hozzátette, hogy a NATO és az európai tagállamok is szerepet kapnak a békefolyamatban, hiszen az európai biztonság is érintett ebben a konfliktusban.
Ami az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást illeti, Hegseth azt mondta, a már kiutalt segítség folytatódik, de a jövőbeli finanszírozás kérdése – akár kevesebb, akár több támogatás formájában – a tárgyalások részét képezheti.
Megemlítette azt is, hogy Trump elnök olyan megközelítést alkalmaz, amely a „répa és bot” elvén alapul, vagyis ösztönzők és nyomásgyakorlás kombinációjával próbál tartós békét elérni.
Ezt is ajánljuk a témában
Berobbant Trump külpolitikája: telefonon egyeztetett Putyinnal, Ukrajna elkezdhet törleszteni nyersanyagok formájában. Számíthat-e Trump Nobel-békedíjra?
A NATO főtitkára, Mark Rutte a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokat úgy kell lefolytatni, hogy a végeredmény ne legyen a Nyugat vereségének tekinthető. Vlagyimir Putyinnak meg kell értenie, hogy a Nyugat egységes, és Ukrajna minden szükséges támogatást megkap, hogy sikeres legyen. A tárgyalások csak akkor fejeződhetnek be, ha a végeredmény biztosítja a hosszú távú stabilitást – mondta.
Rutte arra is felhívta a figyelmet, a szövetségesek sose ígérték Ukrajnának, hogy a béketárgyalások eredményeként automatikusan NATO-tag lesz.
A NATO főtitkára szerint a szövetség célja, hogy Ukrajna a lehető legjobb helyzetből kezdhesse meg a tárgyalásokat. Megerősítette, hogy Ukrajna mindenképpen részt vesz a békefolyamatban, hiszen az ő sorsáról van szó.
Rutte egyúttal arra is felszólította az európai NATO-tagállamokat és Kanadát, hogy növeljék védelmi kiadásaikat,
és azok a szövetséges országok, amelyek még nem érték el a 2 százalékos védelmi kiadási célt, még a nyár előtt teljesítsék.
A NATO júniusi hágai csúcstalálkozóján várhatóan egy új, magasabb védelmi kiadási cél kerül napirendre, amely Rutte szerint meghaladhatja a 3 százalékot. Washington ezzel szemben 5 százalék GDP-arányos védelmi kiadásokat szorgalmaz, hangsúlyozva, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és nem támaszkodhat túlzottan az Egyesült Államokra. Indoklása szerint Washingtonnak inkább saját határaira és a kínai fenyegetésre kell összpontosítania a Csendes-óceán térségében.
(MTI)
Nyitókép:MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash